Számomra a Warhammer 40.000 és Warhammer Fantasy univerzumok, mindig is egyet jelentettek a wargame hobbival. 40k figurák gyűjtésével kezdtem az ismerkedést, és a mai napig játszom is mind a két rendszert. 

Az egyik dolog ami megfogott anno a Dawn of War: Dark Crusade-el való játék közben, az a játék világa volt. Azt hiszem nem én vagyok az egyetlen, aki annak idején ezen a PC játékon keresztül ismerte meg a Games Workshop és a terepasztalos stratégiák fogalmát. 

Szerencsére akkoriban sem kellett messzebb menni egy könyvesboltnál, ha valaki szerette volna az anyanyelvén megismerni az említett két világot. Abban az időben a Szukits Kiadó volt a felelős a magyar nyelvű Warahammer könyvek kiadásáért, és olyan történeteket ismerhettem meg általuk, mint a hősies Gaunt kommiszár ezredes vagy Gotrek, a mogorva törpe trollvadász legendája. 

És nem is voltam ezzel egyedül, hiszen rendszeresen érkeztek az újabb és újabb Warhammer könyvek, a hazai rajongótábor nagy örömére. Ez viszont 2013 decemberében megváltozott... Ekkor jelentette be ugyanis a kiadó, hogy az anyacég elállt a nem angol nyelvű könyvek megjelentetése mellől. 

Ez a hír természetesen a hazai Warhammer rajongói tábor csalódottságával járt. Bár én folytattam olvasmányaimat az említett két világban, mert nem okoz gondot az angol, de sokak számára ez jelentette a 40k és Fantasy könyvek korának végét. 

Így volt egészen 2015 karácsonyáig, amikor is a Tuan Könyvkiadó és a hazai Games Workshop disztribútor, a Főnixcsarnok jóvoltából újra elkezdtek megjelenni a komor és sötét jövőben és a szintén komor és sötét fantasy univerzumban játszódó regények! 

Megkerestem hát a kiadásért felelős hősöket embereket egy rövid interjú erejére! 

A kérdezettek: 

Bajer Tibor – a Tuan kiadó vezetője és szerkesztője

Zalán Ivett – a Tuan kiadó munkatársa

Kállai Roland – Főnixcsarnok ügyvezető

Juhász Tamás – Főnixcsarnok üzletfejlesztésért felelős munkatársa

1.) A hazai Black Library megjelenések megszűnését követően hosszú idő telt el. Nehéz volt meggyőzni őket a hazai kiadás újraindításáról?

[Ivett] Szerencsére egyáltalán nem kellett meggyőznünk őket. Sőt, szó szerint a kezünk alá lett tolva a lehetőség. A reggeli békés kávészürcsölés és e-mailolvasásba robbant bele egy barátunk levele, amiben az lfg.hu egy linkjét küldte, ahol egy fél mondat erejéig szerepelt a hírek között, hogy egy könyvvásáron a Black Library bejelentette, hogy újra tárgyal a regényei idegen nyelvi fordításáról. Én azonnal a billentyűzetre vetettem magam és nekiálltam utánajárni a dolognak, Tibor pedig már telefonált is Tamásnak a Főnixcsarnoknál, hogy hátha ők, mint disztribútor többet tudnak erről. Az egy nagyon őrült nap volt.

[Tibor] Gyakorlatilag a London Book Fair-en tett bejelentésére reagáltunk a Black Librarynak. Igen, az egy egészen őrült nap volt, hirtelen egyszerre próbáltunk kontaktszemélyt találni a vásár helyszínén, próbáltuk elérni a GW magyar disztribútorát, illetve a Black Libraryt magát.

[Tamás] A GW-vel való tárgyalásaink során a múltban is rendszeresen előjött a magyar nyelvű regények témája, hiszen nagyban elősegíthetik a Warhammer univerzumok ismertségének terjedését és a hazai közösség építését. Az előzetes tapogatásokra mindig pozitívan reagáltak, ugyanakkor véghez kellett vinniük egy nemzetközi harmonizációs folyamatot, aminek végén újraindították a lokalizálást, nem csak itthon, hanem külföldön is. Ennek eredménye volt a Tibi és Ivett által fent ismertetett folyamat, és a többi már történelem.. ;)

2.) Milyenek voltak a tárgyalások a céggel?

[Ivett] Hosszúak. A kész tervek összerakása után az egész tárgyalást a Főnixcsarnok intézte, az ő érdemük volt. Én az egészből csak annyit érzékeltem, hogy Tamással egy-egy változtatást, vagy kérést/kérdést átbeszéltünk két nagyon hosszú várakozás között. Az igazat megvallva én már le is mondtam a dologról, amikor végre megkaptuk a zöld lámpát.

[Tibor] Szerencsére nekünk leginkább csak az újabb és újabb üzleti tervek és marketing anyagok, illetve munkaszervezési megoldások kidolgozása jutott feladatként, s talán csak egy alkalommal kellett személyesen egyeztetnünk a GamesWorkshop egyik képviselőjével, nagyobb részt inkább csak leveleztünk, de azt igen kitartóan.

[Ivett] Aztán persze sikoltozva örültünk a hírnek. Amikor megjött a végleges válasz, valahányszor összefutottunk egymással a kiadóban, azt kiabáltuk a másiknak, hogy „a Császár vigyáz ránk!” vagy, hogy „Leírhatjuk a Császár nevét, ezt nem hiszem el!”

[Tamás] Mivel disztributorként már régóta kapcsolatban voltunk velük, így már volt gyakorlatunk a szerződés kialakításában. Összességében tudni kell, hogy a GW nagyon nagy hangsúlyt fektet a szellemi tulajdonára (érthető módon), ami kiterjed az évtizedek óta folyamatosan épített univerzumai minden aspektusára. Emiatt nagyon alaposak a hasonló szerződésekkel, de szerencsére egy nagyon profi,  segítőkész jogi és licensz oszállyal rendelkeznek, akik folyamatosan támogatták a tárgyalásokat levélben és telefonon egyaránt.

3.) A Black Library iszonyatos tempóban adja ki a könyveket az összes sorozatához. Miért épp azokra a könyvekre esett a választás, amik először megjelentek? (Ravenor, A háború vihara, Angyalok eljövetele, Kétfejű sas)

[Ivett] A Ravenor könnyű választás volt, egyszerűen adta magát. Egy részről Dan Abnett regény, ami gyakorlatilag szavatolja, hogy remek könyv lesz, másrészt egyszerre folytatás, spin-off és egy új trilógia. Ismert szerző, ismert karakter egy másik jó történetből, aki saját kalandokat kap, ezek alapján vétek lett volna bármely más kötettel kezdeni a kiadást.

[Ivett] A Horus Heresy folytatása egy pillanatig sem volt kérdés, öt rész jelent meg magyarul a majdnem negyven kötetből és mi is tűkön ülve vártuk annak idején a könyveket, annak ellenére is, hogy a Szukits kiadásában egészen pörgősen jelentek meg a részek.

[Ivett] A háború vihara c. köteten elég sokat gondolkodtunk. Az egyértelmű volt, hogy a BL nagyon nyomni fogja az új sorozatot, de pont a figurás játék körül zajló átalakulások miatt aggódtunk egy kicsit.

[Ivett] A Kétfejű Sas eredetileg úgy emlékszem, nem volt benne a listánkban. Pont akkor, amikor a tervek között meg kellett jelölnünk, hogy milyen kötetekkel kezdenénk, szárnyra kelt a pletyka, hogy lassan megjelenik a Hadúr (Warmaster), a már nagyon várt Gaunt szellemei regény. Én azóta is tűkön ülök, hogy mi lesz a komisszár ezredessel, de legalább a Sabbat Világok harcterein maradhattunk a Kétfejű Sassal.

[Tibor] Gaunt komisszár ezredes újabb történetét már én is nagyon vártam, amikor az első 10-12 kötetre javaslatot kellett tennünk, így Dan Abnett neve erősen motiváló volt a regények kiválasztásakor. Másfelől erősen alapoztunk a saját ismerőseink által hangoztatott, illetve a korábbi rajongói oldalakon, fórumokon olvasható „kívánságlistákra”.

4.) Van pár olyan sorozat, amelyet még az előző kiadó kezdett lefordítani, de nem fejeztek be. (Felix és Gotrek, Horus Heresy). Ti már az ezeket követő részeket kezdtétek kiadni, de sajnos a már megjelenteket új formában nem lehet beszerezni, csak használtan levadászva. Van valami tervetek ezen probléma megoldására?

[Tibor] A sorozatok korábbi elemeinek kiadása szerepel a következő évi kiadói tervben, azonban itt még sokat kell egyeztetnünk az illetékesekkel. Ráadásul igen nagy számú címről van szó.

[Ivett] Igen, épp a napokban beszéltünk arról, hogy az újrakiadásokat talán omnibusz formában oldanánk meg, de ezek még csak ötletek, nem igazán tervek.

5.) A 40k világa tele van furcsa kifejezésekkel, az új Age of Sigmar pedig talán még többel. Kaptok valami támpontot a BL-től, vagy teljes a szabadság ezen a téren?

[Ivett] A legelején kaptunk egy csomó kifejezést, nevet, helyet, mindenfélét, amit ne fordítsunk le. A háború vihara c. kötetnél azonban az egyik fordítónk jelezte, hogy nem fog menni a dolog, és visszaküldött egy mondatot a fordításból, amiben csak a kötőszavak voltak magyarul, minden mást elvileg eredetiben kellett volna hagyni. Amikor ezt jeleztük a BL felé, azonnal megértették a problémát és zöld utat kaptunk.

6.) Mennyire van nehéz dolguk a fordítóknak?

[Ivett] Mindig, minden fordításban vannak nehézségek. A lányok (Molnár Orsi és Bajer Kati, a Ravenor és a Horus Heresy sorozatok fordítói) szoktak minket példákkal szórakoztatni/kínozni. Főleg Dan Abnett szójátékai azok, amiken mindig sokat agyalunk. Ő szeret lefordíthatatlan kifejezéseket használni. J Vagy épp történelmi példákat és kifejezéseket átültetni, ami miatt néha a regényben egyetlen egyszer megemlített anyag, vagy kultúra kibogarászása is néha órákba telik, mert biztosra akarunk menni, hogy ez valami csak 40K dolog és nem valami földi létező, aminek van fordítása. Mondjuk, szerencsénk van, mert itt van nekünk Takács Gergely is (fordító), aki olyan, mint a lexicanum, csak lehet tőle telefonos segítséget is kérni. Ő a mi mindentudó orákulumunk.

7.) A közösségi oldalakon és a fórumokon üdvözölték az újraindult hazai megjelenés hírét a rajongók. Ezt esetleg ti is megtapasztaltátok?

[Tibor] Igen, rengeteg rajongói megkeresést, olvasói levelet kapunk, amelyekben üdvözlik az új kiadásokat. Emellett rengeteg az építő jellegű észrevétel és a javaslat, hogy ki milyen sorozatokat látna szívesen magyarul, vagy épp merre kellene elindulnunk stb.

[Roland] No, ehhez már én is hozzá tudok szólni, mint fő kommunikátor a Főnixcsarnoknál J Minden megjelenést követően kérdések tucatjai özönlenek minden csatornán, az olvasói lelkesedés töretlen. Ez a sok pozitív visszajelzés mindenképpen nagy lökést ad a csapatnak tovább folytatni a megkezdett utat.

8.) Nektek van személyes kedvencetek a Warhammer 40.000 vagy Age of Sigmar világokban? (Könyv, karakter, faj stb.)

[Ivett] Persze, hogy van, sőt! Általában minden regényben van kedvenc, vagy éppen leginkább utált szereplőnk. Molnár Orsival (fordító) egyszer össze is vitáztunk azon, hogy Elim Rawne őrnagy vagy Dinas Chayne a menőbb karakter-e. Ő Chayne-re voksolt, mire én Abnett szavaival érveltem, a Megváltás első sorával, miszerint Elim Rawne őrnagy annyira penge, hogy… hát tudjuk mennyire. J Ez a meccs azóta is döntetlen, de Orsi véleményét indexre tettük, mert szerintünk a Cognitae szelleme megfertőzte és már nem ragyogja be őt az Istencsászár fénye. Szóval igen, persze, hogy van kedvencünk.

[Tibor] Csak csatlakozni tudok az előttem szólóhoz. 

[Tamás] Regény: Ian Watson Inkvizítor sorozata (azon belül is az Űrgárdista, hiszen ez volt az első GW regényem). Karakter: Gotrek, aki még egy WFRP karakteremet is inspirálta.. ;)

[Roland] Imperial Guard az ő összes esendő ember hősével és latorjával J A legsokszínűbb közösség a 40k világában, mindig tud meglepetést okozni – ebben persze sokat segített Dan Abnett és Gaunt komisszár ezredes – na meg az Eagle Ordinary ;)

9.) Esetleg van közöttetek olyan, aki játszik a 40k vagy AoS táblás változatával?

[Ivett] Igen. Sisters of Battle figurákkal szoktunk veszíteni… mármint játszani. 

[Tibor] Nekem már volt szerencsém az új AoS-t is párszor kipróbálni. Mint megrögzött 40K játékosnak, nekem kissé furcsa volt elsőre. Gyorsabb, egyszerűbb, mint a 40K vagy akár a régi fantasy, de még idegen. Bár lehet, hogy ennek köze van ahhoz is, hogy a tesztjátékokon mindig nekem jutottak a Káosz seregei, s a sigmariták általában púposra vertek. 

[Tamás] Chaos Space Marines. Bár eléggé elvesztek az Iszonyat Szemében, régen jutottak asztalra.. ;)

[Roland] Dark Eldar – inkább nem kommentálom ;) Valamint hamarosan előszedem az Ogr.. izé, Gutbuster sereget a szekrény mélyéről. Ők nagyon közel állnak hozzám, minden tekintetben.

10.) A kiadó már most pár hónappal előre kiírja a megjelenési tervét, így tudjuk, milyen könyvek következnek majd a sorban. De azért ettől függetlenül elárulnátok esetleg valami kis titkot a jövőről?

[Ivett] Titkot nem tudok, legfeljebb olyasmit, ami még nem publikus… Például, hogy hamarosan elkészül a Ravenor visszatér. Az első regénynél a lányok annyira belelkesültek, hogy végigolvasták az egész trilógiát, és jelezték, hogy az angol omnibuszban a három regény közt van két novella is, amelyek megindokolnak néhány dolgot a regényekben, így aztán a magyar kiadásban nem csak a regény, hanem az azt megelőző novella is napvilágot lát majd.

[Ivett] Célegyenesben van már az új Fenevad ébredése-sorozat első része is, ráadásul párhuzamosan készül a következő Horus Heresy regény és a Titanicus is. Ez utóbbi a Kétfejű Sashoz hasonlóan a Sabbat Világokon játszódik, és ahogy a hasonló című novelláskötetben helyet kapó egyik írás az előbbihez, úgy egy másik mű a Titanicushoz kapcsolódik.

[Tibor] Ha már a kiadó tervünket gyakorlatilag decemberig kivesézte kolléganőm, így nekem marad a jövő évi terveinkkel kapcsolatos álmodozás.

Ezúton is szeretném megköszönni a kiadónak és a disztribútornak, hogy válaszoltak a kérdéseimre! Valamint ezer köszönet és hála, hogy visszahoztátok nekünk a magyar nyelvű könyveket! 

A Ravenor-ról már írtam a blogra egy ajánlót, ezt ide kattintva olvashatjátok, valamint már készülőben van a Háború Vihara című köteté is! 

-Dwalin